Nyuszis köröm

Most, hogy egyre jobban közeledik a húsvét, úgy döntöttem, kipróbálom a nyuszit is a körmömön :) Az elkészítéshez az ötletet Patrícia adta, bár én nem pont ugyanolyat festettem. Nem is igazán vagyok megelégedve a végeredménnyel. Viszont az alapszín nagyon nagyon tetszik! Nemrég vettem ezt a barnát, de azóta most először volt alkalmam kipróbálni.

Barna alapszín: Cormiss
Fehér: Moyra és Rose Nail vékony ecsetes díszítő lakk
Rózsaszín és fekete: Moyra
A szeméhez, szájához és a fülében lévő rózsaszínhez fogpiszkálót használtam, mert nincs vékony ecsetem.

Ne CSAK húsvétra vegyél nyuszit!

Most egy kicsit rendhagyó bejegyzés következik, őszintén szólva ennek most semmi köze nem lesz a blog alaptémájához, de ha csak egy ember is elgondolkodik rajta, és ha csak egyetlen egy valakit vissza tudok ezzel tartani attól, hogy húsvéti nyulat vegyen meggondolatlanul, akkor már volt értelme!

Már párszor említettem, hogy közeledik a húsvét, és hangot adtam az örömömnek, hogy mennyi aranyos nyuszis holmit lehet ilyenkor kapni mindenfelé. Viszont, mint lelkiismeretes nyuszigazdinak ilyenkor azért fáj a szívem azok miatt az élő nyuszik miatt, akiket az állatkereskedésekbe zsúfolnak.
Nemcsak iszonyú pici helyen nyomorítanak össze egy rakás kisnyuszit, néhány napja olyan piciket is láttam, amelyek még egész biztosan nem voltak 6 hetesek sem, márpedig ilyen fiatalon nem túl előnyös elválasztani az anyjától, talán túl sem éli szegény :( Arról nem is beszélve, hogy az emberek képesek ezeket a kis drágaságokat megvásárolni a gyerekeiknek, aztán pár hét után nem tudnak velük mit kezdeni. Bele se szeretnék gondolni, mi lesz ezeknek a kis állatoknak a sorsa az ünnep után.

Gondoltam rá, hogy írok erről egy hosszabb bejegyzést, de aztán találtam egy cikket, ami tökéletesen leír mindent erről a témáról. Engedélyt kaptam rá, hogy bemásoljam ide a cikket.
A cikk forrása a törpenyúl oldal. Azon belül is maga a cikk ITT található. A képekkel én színesítettem kicsit a cikket, a képen Artúr nyuszink látható :)

HÚSVÉT ÉS A NYUSZIK

Sokan szeretnének nyuszit tartani: főleg Húsvét környékén divat kisnyulat vásárolni/ajándékozni.

Nem is lenne ezzel különösebben baj, ha figyelembe vesszük, hogy a nyúl nem egy eldobható tárgy, hanem egy élő és érző lény, akinek megvannak a saját testi/lelki igényei és viszonylag hosszú ideig él

Ne CSAK Húsvétra vegyél nyuszit!

A következőkben a Húsvét vs. Nyúl témában olvashattok pár szót, amit érdemes megfontolni, mielőtt húsvétra vagy egyáltalán bármikor nyuszit vásárolnátok!

Közeledik a Húsvét: a laikusok számára főleg ilyenkor kerülnek képbe a nyuszik, veszik őket ész nélkül ajándékba, árulják őket aluljárókban, piacokon, csomagtartóból stb.

A szaporítók is ilyenkor lendülnek igazán akcióba és erre az időszakra időzítik a kisnyulak születését. (Ha nem sikerül pontosan időzíteni és az ünnep miatt esetleg kicsit korábban kell elválasztani őket az anyjuktól, mint amit egészségesen túlélhetnének – hat hetes kor –, az sem gond, megteszik, csak elmenjen a szaporulat, meglegyen a haszon.)

A megnövekedő kereslet miatt az állatkereskedések is feltöltik Húsvét előtt a „kisnyuszi-készletet”, gyakran elképesztően kicsi helyre zsúfolva be a kisnyulakat, melegben, megfelelő élelem nélkül, egymás hegyén-hátán, a helyhiány miatt gyakran más állatokkal keverten.

Lehet (sőt tény), hogy aranyosan néz ki több tucat teniszlabdányi kisnyuszi egy kupacban, de ez a tartási/tárolási körülmény messze nem ideális számukra!

Sajnos az állatkereskedések többsége nem foglalkozik azzal, hogy az eladásig is biztosítsa a kisállatok kifogástalan, szakszerű és kényelmes tartását. Itt is a profit a lényeg: minél kisebb költséggel a maximális hasznot kihozni a termékből (A jelenség nem csak nyulakra érvényes, de ilyenkor ez az állatfaj kerül az érdeklődés középpontjába, ezért sajnos ők látják a legnagyobb kárát a felelőtlen gondolkodásnak és nemtörődöm állattartási felfogásnak: szegények alaposan ráfáztak azzal, hogy szaporaságuk miatt a húsvét/tavasz/kikelet hagyományokkal kapcsolatba kerültek…).

Senkit nem akarok lebeszélni arról, hogy nyuszit vásároljon magának (SŐT!), de mindenki vegyen figyelembe néhány dolgot, mielőtt megteszi ezt!

A nyúl élő és érző lény, ami megfelelő ellátást, gondoskodást igényel!

Egy nyuszi várható „élettartama” jó tartási körülmények mellett akár 10-12 év is lehet (ami azért ritka), de 6-8 éves korral minimum kalkulálhatunk.

Aki nem gondolkodik hosszú távra, ne vegyen nyulat!

Az anyagi oldalt nézve: Nem csak pár napig, hétig, a húsvéti ünnepek alatt kell gondoskodni egy nyusziról, hanem viszonylag hosszú élete végéig, ami – ha csak a táplálékára fordított anyagiakat, a rendszeres orvosi kezeléseket, oltásokat stb. nézzük – sokszorosan meg fogja haladni a beszerzési árat! (Bár egy kutya/macska tartási költségeinél azért kedvezőbb egy nyúlé, mivel a tápláléka jóval olcsóbb.)

A mentális oldalt nézve: A nyúl is egy érzelmekkel teli, társaságkedvelő élőlény, nem lehet tárgyként kezelni! Bizony foglalkozni kell vele, hogy a megfelelő, igényeit kielégítő szociális kapcsolatokat megkapja tőlünk.

Persze mi is jól járunk, ha foglalkozunk vele, mert sok szeretet tud adni egy ilyen kis szőrös lény és nagyon jóleső érzés, ha egy finom meleg bundás nyuszit kényeztethet az ember (és viszont).

Aki nyuszit szeretne vásárolni, az első lépésben gondolja át, hogy képes-e megfelelni azoknak az elvárásoknak, amiknek meg kell felelnie ehhez a „feladathoz”: biztosított-e számára a megfelelő anyagi, időbeli, gondolkodásmódbeli (!) háttér ahhoz, hogy hosszútávra társként magához vegyen egy nyuszit.

Ha a válasza igen, és úgy dönt, hogy egy nyuszi lenne számára az ideális társállat, akkor következő lépésben TÁJÉKOZÓDJON: Olvasson utána, mik a nyúl igényei, milyen környezetben érzi jól magát, milyen feltételeket kell biztosítani neki ahhoz, hogy egészségesen és boldogan élje az életét.

Ha ezek után is úgy érzi, hogy megfelelő gazdája lenne egy nyuszinak, akkor a kis szőrös beszerzése előtt a tartásához szükséges tárgyakat, eszközöket, élelmet vegye meg és csak ezek után fogadja magához a kis bundást! (Szándékosan nem írtam csak azt, hogy vásárolja meg, mert sok örökbefogadást váró megunt, felelőtlen „gazdák” által eltaszított nyuszi közül is választhatunk, akiket gyakran ingyen, ajándékba vehetünk magunkhoz.)

A legtöbben sajnos ma is úgy gondolnak a nyúlra, mint „az a buta, büdös állat, amelyik ott ül a saját mocskában a kis ketrecben, nem csinál semmit, csak eszik és piszkít addig, amíg le nem vágják a húsáért”… Ez a téves felfogás azokból az időkből maradt fent, amikor a nyúl csak és kizárólag a húsáért/szőréért képviselt értéket a tartók számára, akik a minimális anyagi ráfordítással akarták kihozni a legtöbbet ebből a szőrös kis állatból.

Remélem, hogy ezek az idők már elmúltak és jelenleg már tartunk ott, hogy a nyuszik nem csak nyersanyagként, hanem társállatként, a család apraja-nagyja barátjaként is jelen vannak a köztudatban. (Sajnos mind a mai napig gyakran látunk/tapasztalunk ennek ellentmondó példákat…)

A nyúl nem büdös, épp ellenkezőleg: a bundájára kifejezetten kényes, pedáns állat, aki képes naponta több órát eltölteni a szőrzetének karbantartásával. Az ürülékének és vizeletének természetesen van szaga, bár a száraz nyúlbogyó gyakorlatilag szagtalan pl. egy macskakakihoz képest.

Ha a ketrece, alomtálcája rendszeresen takarítva van, akkor szinte szagtalan, így lakásban nyugodtan tartható. Előny, hogy szobatisztává nevelhető (ezt megkönnyíti, hogy ösztöneitől vezérelve magától egy helyre jár kis- és nagydolgát végezni). Abban az esetben tehát, ha a nyúl vagy környezete büdös, leggyakrabban a gazdában és a takarítás elmulasztásában keresendő a hiba…

A nyuszik alapvetően egészséges állatok, de vannak számukra végzetes betegségek (pl. RHD, mixomatózis), melyeket elkaphatnak (szerencsére létezik védőoltás ellenük). Ezen betegségek ellen érdemes rendszeresen beoltatni őket.

Az ismételt orvosi kontrollvizsgálat a nyulak esetében is elengedhetetlen beruházás. Minden leendő nyúltulaj számoljon rendszeres és alkalmi orvosi kiadásokra is. Ha esetleg megbetegszik a nyuszi – akárcsak más állat vagy ember esetében – a kezelés költsége nem jelentéktelen összeg!

Gyakran kérdezik tőlünk, hogy milyen nyulat válasszanak? Sajnos mindig érvényes arany igazságot nem tudunk mondani erre a kérdésre, mivel minden nyúl egyéniség, minden környezet, gazda-nyúl kapcsolat más.

Amit mindenkinek tanácsolhatunk: a leendő nyúltulajdonos olyan helyről válasszon magának nyuszit, ami megbízható, leinformálható.

Felejtsük el a húsvét környékén a piacokon, aluljárókban megjelenő kosárból áruló „Olcsón adom kedveském, törpe nyuszi, ekkora marad!” kategóriájú árusokat!

Érdemes tenyésztőtől beszerezni a nyuszit, aki nem csak eladni akarja az állatot, hanem az is a szeme előtt lebeg, hogy a gazdi ne csalódjon az „áruban”.

A tenyésztő felelősséget vállal a minőségre, tanácsokat ad a nyuszihoz, figyelembe veszi a gazda és a nyúl életmódját/kapcsolatát, ezzel segítve a legelső lépésektől a leendő nyúltartót. (Fogadjuk meg a tenyésztő tanácsait! Mivel ismeri az eladott nyuszik alaptermészetét, igényeit, nem fog olyan tanácsot adni, ami nem hasznos!)

Ne keverjük össze a tenyésztőt a szaporítóval, akinek az egyedüli szempontja a profit: ha valamely tenyészetet felkeresve azt halljuk, hogy húsvétra nem adnak el nyulat, ott szinte biztos, hogy lelkiismeretes tenyésztővel van dolgunk, szemben a szaporítóval, aki húsvétra nyúldömpinggel készül, hogy kielégítse a megnövekedő keresletet.

A tenyészetekből származó állatokra garanciát vállalnak, és ügyelnek arra, hogy csak olyan állatok kerüljenek a tenyésztésbe, amelyek nem betegek, nincs rejtett genetikai hibájuk.

A szaporítónál az elsődleges szempont a mennyiség, ami gyakran a minőség rovására megy.

Ebben az esetben is áll a kijelentés, hogy nem feltétlenül éri meg az olcsóbbat választani. A tenyésztő általában magasabb áron kínálja a kisnyulakat, mint egy állatkereskedés vagy alkalmi szaporító, de itt biztosak lehetünk benne, hogy nem csalódunk abban, amit megvettünk.

Sokszor hallunk olyan esetekről, amikor a bizonytalan forrásból megvásárolt szerencsétlen kisállat megbetegszik, elpusztul, ezzel komoly traumát okozva a vásárlónak is, elriasztva esetleg egy életre attól, hogy nyuszit tartson.

Természetesen bármelyik tenyészetből is választunk állatot, előfordulhat, hogy problémák adódnak az állatkával, de egy megbízható hely esetén ezt a lehetőséget a minimálisra csökkenthetjük, míg a szaporító, utcai árus esetében valószínűbb, hogy problémába ütközünk (ami kezdetben esetleg nem is látható, csak hónapok/évek múlva jelentkezik, akkor viszont komoly, akár végzetes következményeket okozva).

Nem csak a saját érdekünket védjük tehát, ha olyan helyről választunk állatot, ahol a megbízható minőség a fő szempont, hanem a kis társállat érdekeit is nézzük, mivel egy kontrollált közegből származó, egészséges, jól tartott állat kilátásai és életminősége jóval jobb, mint egy szedett-vedett környezetből kikerülő, követhetetlen genetikai hátterű állatnak.

Ne tévesszük azonban szem elől, hogy ÉLŐLÉNYEKRŐL beszélünk, így a váratlan események, előre le nem írható, ki nem számítható jelenségek mindig bekövetkezhetnek!

A nyúl nem egy fakocka, amelynek mindig hat oldala van! Mivel az élőlényre a környezete, az aktuális lelki állapota, az időjárás, és a tartási feltételei is erősen hatnak, így előfordulhatnak meglepetések.

Kiválaszthatjuk a legegészségesebb, legpattogósabb, kedves, életrevaló nyuszikát a tenyészetben, ha nem foglalkozunk vele, nem biztosítjuk számára a megfelelő feltételeket, lehet, hogy nagykorára vad, kezelhetetlen, beteges állatka lesz, amit bár visszafordítani nem lehetetlen, mégis sokkal kifizetődőbb, ha a kezdetektől jól kezeljük és foglalkozunk vele, megkímélve ezzel magunkat és őt is a szenvedéstől.

Ha a fent leírtakat elolvastuk, azokkal többé-kevésbé egyetértünk, szem előtt tartjuk és ezután is nyuszit akarunk tartani, akkor tegyük meg, nem fogunk csalódni benne!

A nyúl egy igen intelligens, kedves, aranyos kis állatka, mely sok szeretet és boldogságot tud nyújtani a gazdájának.

Cserébe nem kér mást, csak megfelelő szállást, élelmezést, orvosi ellátást és törődést.

Ha mindezeket megadjuk egymásnak, akkor hosszú éveken át élhetünk egymás mellett a legnagyobb szeretetben, boldogságban és olyan élményekkel gazdagodhatunk, melyek teljesebbé tehetik életünket.

Ne felejtsd a mottót: Ne CSAK húsvétra vegyél nyulat!

Jó nyuszizást és kellemes Húsvétot kívánunk mindenkinek.

Megint színes

Nem nagyon tudtam elszakadni ettől a minden köröm más színű dologtól, úgyhogy most tyúklábmintával díszítettem, és a pasztell helyett élénkebb színeket használtam.

Narancssárga: S-he

Sötétrózsaszín: Aden

Sötétkék: Rose Nail

Halvány rózsaszín és zöld: Moyra

A nyomdázáshoz a Konad M63 sablont használtam. És a végén amikor elkészültem vele Az Essence Special effect topper mattítóval kentem le az egészet.

Elég sokat szenvedtem vele, mert itt-ott belenyúltam, újra kellett festeni, aztán volt amelyiknél elrontottam a nyomdázást, és azt a körmöt teljesen le kellett mosni és elölről kezdeni. Majd a végén túl korán kentem fel a fedőlakkot, így kicsit elkenődött a minta is sajnos. De azért szerintem egész jó lett a végeredmény. Nektek hogy tetszik?

Tudom, hogy még nincs annyira jó idő, hogy papucsot meg szandált húzzunk, de egész télen nem festettem ki a lábkörmeimet, de most újra kedvet kaptam hozzá. Az új Aden lakkot használtam hozzá (ami a fenti képen a mutatóujjamon is van. Igen, ez az a lakk, amit nemrég el is törtem). Aztán úgy gondoltam, megpróbálom valamivel feldobni, így a hétvégén vásárolt Lora csillámos fedőlakkot kentem rá, abban a reményben, hogy tartóssá teszi a lakkozást, mert bár szeretem, ha ki vannak festve a lábkörmeim, magát a festés műveletét valamiért nem nagyon szeretem csinálni. Szóval a végeredmény ez lett:

Hétvégén még azt is említettem, hogy a párom vett magának egy Tisza hátizsákot, csak nem tudtam a posztba képet feltölteni róla, mert nem volt itthon, amikor fotóztam, de most végre sikerült a táskáról is képet készítenem, úgyhogy most ezt is megmutatom:

És a végére megint megörvendeztetlek titeket Artúrral, amint épp nagyon "segít" nekem a rendrakásban :) Éppen ágyneműt húztam, és az nálam azért nagy meló mert le kell pakolnom az összes plüsst az ágyamból, pedig nem kevesen vannak. (Igen, 23 évesen még mindig tele az ágyam plüssökkel, dehát ez van) :))

Ti milyenre szoktátok festeni tavasszal/nyáron a lábkörmeiteket?

Vásárlás és az én felülmúlhatatlan tehetségem

Most nem csak arról lesz szó, hogy miket vásároltam szombaton, hanem arról is, hogy milyen hihetetlenül jól indult ez a nap, és mennyire tehetséges vagyok :D Fogadni mernék, hogy nem tudjátok utánam csinálni azt a sorozatot, amit én ma elkövettem :)))

De először is a vásárlás. Említettem korábban, hogy szükségem van egy fekete lakkra, mert besűrűsödött az Essence feketém, és az átlátszó fedő- és alapozólakkom is meghalt. Most beszereztem ezeket, de sikerült még pár apróságot is vennem ezen kívül. Megláttam azt a lakkot, amit kb. 2 hónapja kinéztem magamnak, úgyhogy ez is színesítette egy időre a gyűjteményemet. De csak egy időre.
Szóval a lakkok:

Ez a gyönyörű rózsaszín Aden lakk:

Mivel közeleg a húsvét a boltokat elárasztják a nyuszis holmik, amik azt jelentik, hogy nekem végem :) Legalábbis a tárcámnak mindenképpen. Ezt a kis nyuszis minibögrét a párom vette nekem:

Ezt a nyuszis kiszúró formát pedig már 2 hete láttam az egyik háztartási boltban, de végül úgy döntöttem, hogy nem veszem meg, de azóta is bántam ezt a döntést, úgyhogy most mégis megvettem. Ha egyszer sikerül vele valamilyen nyuszis süteményt alkotnom, mindenképpen megosztom veletek :)

Ennyit a bevásárlásról, végre rátérhetünk hihetetlen tehetségemre. Az egész azzal kezdődött, hogy tegnap sikerült szépen megfáznom, és eléggé fájt a torkom, amikor reggel felébredtem. Csináltam magamnak egy forró teát, amit behoztam ide az asztalra a gép elé. Egyszer csak hallottam valami pattanó hangot, de nem tudtam beazonosítani, hogy mi volt az, nem is foglalkoztam vele. Aztán ahogy arrébb húztam a teásbögrét, láttam, hogy sikerült úgy letennem, hogy hozzáért a forró bögre a legújabb gyönyörű Aden lakkomhoz, és a hőtől elpattant az üvege:

Mivel az üveg egyben maradt, és nem folyt szét, gondoltam, teszek egy próbát, hogy még mielőtt szegény a kukában végzi, hátha ki tudom festeni vele a körmömet legalább egyszer. Amikor megpróbáltam lecsavarni a kupakot, akkor pedig ez történt:

Szomorú látvány nem? :( Még jó, hogy csak egy 350 forintos lakkról beszélünk, amit a jövő hétvégén újra meg fogok venni :) De azért akkor is sajnálom.

De nehogy azt gondoljátok, hogy ennyi volt :D Le is kellett ám ezt takarítani. Borzasztó zseniális módon, épp kifogyott a körömlakklemosóm, így új üveggel bontottam, aminek kb a negyedét kiöntöttem az asztalra, mert takarítás közben felborítottam. (Igen, már csináltam ilyet nem is olyan régen) A szag csak egy dolog, de befolyt a billentyűzetem alá, és kicsit megoldotta azon is a festéket:

Szóval mára elment a kedvem attól, hogy valami szépet alkossak, így csak kifestettem a körmöm egy egyszerű csillogós lakkal, és kész :)

Veletek történtek hasonló dolgok? Szívesen várom a sztorikat, ha ti is hasonló tehetséggel rendelkeztek. :)